Kenzo Tange

KENZO TANGE a japán építészet egyik legjelentősebb alakja, aki ötvözte a hagyományos japán formai elemeket a mai modern technológiával. Ezzel az új irányzattal  japán,  háború utáni építészetének egy új fejezetét indította el. Kenzo 1913-ban szü­le­tett Osa­ká­ban, és még ahhoz az első építész­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zott, ame­lyik a világ­há­ború utáni moder­niz­mus kez­deti kor­sza­kát kép­vi­selte. Japán minden bizonnyal egyik legismertebb építésze, fantáziadús újító, az építészeti metabolizmus létrehozója.  A vasbeton, /LÁTSZÓBETON/ mint szerkesztési mód, széles körű alkalmazása a modern japán építészetben, a Tange által tervezett  HIROSHIMA BÉKE EMLÉKPARK együttesével indult.

HIROSHIMA – a Béke Emlékpark adattára, egy két épületből álló interaktív múzeum.

A hagyományos japán faépítészet egyszerű szerkesztése és megjelenése is erősen hatott az új épületekre. A japán tradíció és a modern törekvések egybeesnek, de ezek itt még csak a formára szerkesztési módra vonatkoznak, ennek ellentmondása később válik nyilvánvalóvá.

HIROSHIMA –  Béke Emlékpark, 1955

A teljes egészében nyers vasbeton épület, a TOKIÓI VÁROSHÁZA,  a maga egyszerű szerkesztésével a hagyományos faépítészet modern megfogalmazása. Két épületrészből áll egy magasabb irodai tömbből, és egy alacsonyabb lábakon álló előadótermeket magába foglaló részből. A két tömböt nagyszerűen kapcsolja össze a medencével díszített japánkert.

TOKYO – Városháza, 1991

Kenzo Tange tervezési módszerében is a nyilvánvalóvá válik a funkcionalizmus kritikája. Megjelenik a funkciók tipizálása – a formába öntés nem nélkülözheti a szellemi tartalmat, épületei  zárt szimbólumokká válnak. Az 1964-es Tokyoi Olimpia sportlétesítményei,  Tange szimbolikus építészetének legjobb példája.

Két épületből áll, mindkét résznél figyelmet érdemel a szerkezeti megoldás, ez adja az épület megjelenésének alapját.

A tetőszerkezetek acélkábel szerkezete a kisebbnél egy, a nagyobbnál két vasbeton pilonra függeszkedik. Az épületek körül sétáló szemlélő úgy érzékeli, mintha azok állandó forgásban lennének. Ezt az érzetet „három ív” egymásba fonódása kelti. Ez a motívum megtalálható a Japánt jelképező mitsutomoe mintában. Tehát nemcsak a tető, hanem az alaprajz is szimbolikus jellegű.

TOKYO – Olympiai Stadion, 1964

Hasonló szimbólum rendszer figyelhető meg az 1965-ben épült Mária-katedrális épületén. Az alaprajz kereszt formájú, a kereszt négy végét összekötve pedig egy romboidot kapunk.

Az épületet  e négyszög és a kereszt tetőbevilágító között átmenetet képező vasbeton héjszerkezet alkotja. A katedrális vertikálisan domináló, nagy egységes tere a nyugati templomépítészet szimbolikus megjelenése.

TOKYO – Mária Katedrális 1965

Kenzo Tangét 1987-ben  Pritzker-díjal tüntették ki.

Szöveg:  Buday László építész

folytatás októberben: JAPÁN ÉPÍTÉSZETE III.  –  KIYONORI KIKUTAKE munkássága