20
ápr

A japánkert művészete

A SHINTO VALLÁS ősidők óta szentelt kötelekkel sziklákat  /ivakura/  és fákat /himorogi/ kerített el a természetből, hogy istentisztelete tárgyát keretbe foglalja. Ezeket még nem tekintették kerteknek, de bennük kereshetjük a japán kertművészet előképeit.  A shinto kegyhelyek egyik legrégebbike, az Omiva hegy – szentély. Őserdejét nem háboríthatta emberi építmény, csak egy torii kapu jelzi a profán világ mezsgyéjét.

TORII KAPU - NARAI OMIVA SZENTÉLY

A sintoizmus szellemében született kert a TSUKIYAMA – tájképi kert. A természet ezen kicsinyített megjelenítésében,  a környező táj  – hegyek, patakok, tavak – szerves egységben élnek az ember alkotta tájjal. Az épületek legtöbbször a  növények takarásában simulnak a tájba, hisz a kert szellemisége: a környező hegyek felé irányítani a tekintetett, így keltve a látszatot, hogy az Istenek lakta óriás hegyek is a kert részét képezik.

JAPÁNKERT

japánkert

JAPÁNKERTTájképi shinto kertek

A japán ZEN FILOZÓFIA,  a kertet a bűnbeesés előtti éden megtestesítőjeként definiálja, mely az Univerzumot képviseli, és sokkal inkább szimbolikus indíttatással gondosan elrendezett, mintsem természetesnek hatóan véletlenszerű. Ezeket  KARE SANSUI vagyis zen kőkertként ismeri a világ. A zen kertben a víz nincs jelen, azt fehér kövekkel, vagy homokkal szimbolizálják, mivel a víz állandó mozgása, és morajlása ellentétben áll a kert meditatív szellemiségével.

JAPÁN ZEN KŐKERT

A kertben a sziklák dombokat, hegyeket a moha, szigeteket – félszigeteket szimbolizál.

Zen Garden

ZEN KERTKöves zen kertek

A TAOIZMUS szerzetesei azt vallották, hogy a tea nem csupán az elmét élesíti, hanem a lelket is emeli,  így indítva az embert a bölcsesség felé.  Ezek a szerzetesek a teázás ceremóniáját, a tao rituális elemeivel gazdagítva, azt valódi szertartássá fejlesztették. Ennek a rituálénak a helyszíne hosszú évszázadok óta, a taoizmus nevéhez fűződő CHANIWA, vagyis a teakert.

JAPÁN TEAKERT

A teakertek kanyargós ösvényeiről letérni nem szabad, azokon járva lehet szemlélődni, míg a szépséges részletekkel teli út végén megérkezünk a a ceremónia helyszínéhez a teapavilonhoz.

JAPÁN TEAKERT

JAPÁN TEAKERTSzebbnél szebb, jellegzetes növényektől burjánzik miden japán teakert

 

A japánok mindig zavarba jönnek, ha határozott különbséget kell tenniük építészet, kert és természet között. Számukra a természet bármely kiemelt része: az A KERT. Az emberi konstrukciók szorosan kapcsolódnak természeti környezetükhöz, az ösvény kikerüli a fákat, az épület igazodik a domborzathoz: minden szervesen egészíti ki egymást.

JAPÁNKERT

De miért bír ekkora jelentőséggel a kert a japánok életében? Vallásosság, vagy filozófia befolyásolta a kertbe vetett nyugalom és meditálás, a természet közeli életérzés igényét? Bár a  mai japánkertben keverednek a három kerttípus jellemző vonásai,  az alapfilozófia változatlan maradt: a kert a meditáció szentélye. A természetközeli élet a megnyugvás helyszíne, ahol megtaláljuk elveszett önmagunkat, közelebb kerülhetünk a világhoz, és el is távolodhatunk… egy magasabb szférába. Erre képes a nagyszerűen konstruált japánkert ereje, a gondolkodás, és elmélkedés tökéletes helyszíne.

SZIVÁRVÁNY BUDDHA

BUDDHA

Van egy  japán mondás, mely olyannyira jellemző különleges viszonyukra a természettel: a kert elengedhetetlen tartozék, és bármilyen kicsiny is, mindig elég nagy ahhoz – hogy rásüssön a Holdfény.

.